CSERKÚT

Az első honfoglalás kori magyar települések egyike Cserkút, környékén a régészeti kutatások őskori, kelta és római kori leletekről is számot adtak. A Jakab-hegyen talált urnamezős kultúrájú nép későbronzkori eszközeiről nevezetes, majd pannonok emelnek itt földsáncokat a hely kedvező fekvésével élve. Cserkút neve – 1291-ben Cherkuth alakban olvashatjuk először – arra utal, hogy a falu cserfákkal körülnőtt forrásnál létesült. A kút a templomtól nyugatra ma is megtalálható. A híres Árpád-kori templom freskói a jobbágyok és a katonáskodó cserkútiak életéről is sokat elárulnak.

A népesség a török hódoltsággal sem cserélődik ki, így hagyományban, lélekben is egyfajta folytonosság képviselője. A XIX. század végén 400-an lakják. A hagyományosan mezőgazdasággal, szőlészettel foglalkozó falu élete, mindennapjai a rendszerváltással gyorsulnak fel: a csend, a hagyományok és az emlékek kis szigete Pécstől 9 kilométerre – az utóbbi évekre rendkívül vonzóvá vált a kitelepülők számára. 

Polgármester neve: HAGENTHURN JÓZSEF
Jegyző neve: -
Körjegyzőség székhelye: Kővágószőlős

Cím: 7673, Cserkút Alkotmány út 8.
Telefon:  72/374-680

Cserkút honlapja