KŐVÁGÓTÖTTÖS

Kővágótöttös eredete a népvándorlás, a honfoglalás korára vezethető vissza. A Töttös nevet az Árpád-korban eredetileg személynévként használták. A helység neve ennek átvétele és ún. magyar névadással keletkezett. A kővágó előnevet 1913-tól jegyzik.

Az első írásos emlék 1332-1335-ben jelenik meg a pápai tizedjegyzékben Tüttüs néven. A következő írásos emlék a XVI. századból, a török hódoltság kezdetének idejéből ismert a Szigetvár elestéig vezetett várjövedelmi kimutatások, pénzadók összegéről, valamint a várba beszállított bor, búza, rozs és árpa dézsmamennyiségéről. A török uralom alatt a népesség száma jelentősen csökkent.

A gazdasági fejlődés eredményeként a XIX. század fordulójára lélekszáma megközelítette a 600 főt. A lakosság a XX. század közepéig mezőgazdaságból élt. Az 1957-es évektől az uránbányászat sok munkásnak adott jó megélhetési lehetőséget. Sok család a kényelmesebb életmódot választva a gyorsan fejlődő Pécsett és Szentlőrincen vásárolt magának új otthont, így a lakosság népessége megint csökkent. Jelenleg a község 328 lélekszámú.

Polgármester: VIZSLÁR IRÉN
Jegyző: -
7675 Kővágótöttös, Kossuth L. u. 16.
Telefon: 72/564-012

Bővebben Kővágótöttösről

Kővágótöttös honlapja